2018. november 28.

Kortárs: Street Art és Graffiti

LakiJani: Hang on!
LakiJani: Hang on!

James Dean híres mondata szerint “álmodozz, mintha örökké élnél, és élj úgy, mintha ma meghalnál.”

Ez a hitvallása sok graffiti művésznek is, akik gyakran bújnak a jótékony homályba alkotásaik publikálása közben, hiszen általában álnéven, vagy anonim módon alkotnak, és tartósságát tekintve rövidebb időszakra marad fenn az alkotásuk is.

A graffiti, mint különálló művészeti stílus, és szimbolikus jelenség New Yorkban kezdődött az 1960-as, -70-es években – igaz, már az ősember is alkotott barlangrajzokat, és az ókori görögök illetve rómaiak is felírták neveiket az épületek falára. Mi több, ők már néha tiltakozó versekkel is fűszerezték a városállamuk politikai hangulatát.

Ez utóbbi tevékenység - a politika üzenetet vagy társadalomkritikát megfogalmazó képek köztéri falakra festése a modern korban vált igazán elterjedté, igaz teljesen más környezetben és eszközpalettával, mint az ókorban, de az alapelv maradt. Szerencsére minden kultúra és társadalom rendelkezik egy művészréteggel, akik próbálják színesebbé, szebbé, és jobbá tenni a kis és nagyobb városokat – vagy, akik kiállnak amellett, amit a hétköznapi emberek egy csoportja képvisel például a kormánnyal, gazdasági vezetéssel szemben.

Banksy hivatalos Instagram oldalaról

Sokan hallhattuk már a napjainkban egyre ismertebb Banksy nevét, aki egy brit graffiti és festőművész, politikai aktivista. Többek között egyedi, stencilezett technikája miatt ismert. A rá jellemző stílussal, és ábrázolásmóddal, olyan társadalmi problémákat vet fel, amikről egyébként kevés szó esik, vagy csak egyszerűbb, kényelmesebb nem beszélni a nyilvánvalóról. Több esetben a kapzsiságot, szegénységet, unalmat, és a kétségbeesést figurázza ki, vagy keres vele sorsközösséget. Természetesen, ahogyan a graffitisek többsége, ő is az anonimitást preferálja, mivel ez a művészeti ág még mindig nem teljesen elfogadott a többség szemében. Néhány mű kapcsán azonban felvállalta alkotását. Ilyen például az az eset, ami a bristoli állatkertben történt. Ezt az üzenetet hagyta az elefántok lakhelyén: “Ki akarok jutni. Ez a hely túl hideg. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas.” Ugyan lehet, hogy elsőre mosolyra fakaszt, de jobban belegondolva, a bezárt elefántokkal vállalt sorsközösségben az olvasó önmagára ismerhet, az instant alkotás befogadhatóvá tette az üzenetet és arra készteti az látogatót, hogy megvizsgálja az állatkertek célrendszerét, hasznosságát, erkölcsi alapvetését. Mindig vannak az állatkert ellen - és mellette érvelők is, valamint évről-évre felbukkannak szélsőséges nézetek.

A Banksy-féle streetart-ban az a nagyszerű, hogy azonnal megszólíthatóvá válik az emberek nagy része, mert nem tényszerű információkat közölnek velük, hanem egy másfajta, vizuális élménnyel gazdagodnak, miközben olyan komoly problémát ismernek fel, amely esetében össztársadalmi érdekünk, hogy egy újfajta szemlélet felé irányuljon a figyelem. Egyébként, hasonló eset megesett a londoni állatkert pingvinjeinél is, ahol Banksy a falra az “Unjuk a halat” feliratot festette 7 láb (2,1 m) magas betűkkel, ami biztosan szintén odavonzotta a tekinteteket, és elültetett néhány gondolatot a téma kapcsán.

Banksy nem is olyan rég rótta le tiszteletét Jean-Michel Basquiat emléke előtt – az első nagyszabású brit Basquiat kiállítást megelőző éjjel két falfestménnyel látta el a Barbarican művészeti centrum falát, a sokásos társadalomkritikai megjegyzés kíséretében. Jean-Michel Basquiat egy amerikai streetart művész, költő, zenész és pop-art icon volt, az első színes bőrű képzőművész, akinek ma már dollármilliókért kelnek el a képei, a 70-es, 80-as években graffitivel kezdte pályafutását. Al Diazzal „SAMO” taggel aláírt graffitikkel fújták tele New York utcáit – persze csattanós, polgárpukkasztó stílusban írt üzeneteket tartalmaztak ezek a művek. Példák: SAMO© SAVES IDIOTS AND GONZOIDS..., MICROWAVE & VIDEO X-SISTANCE, FOR X-MASS... (forrás: www.en.wikipedia.org). Végül neo-expresszionista festő lett az 1980-as években, majd végül erőteljes, hamisíthatatlan életművének végét és halálát túladagolás okozta. Festményei azóta is nagy hatással vannak a modern festőkre.

Brexit kritika, kép Banksy hivatalos instagram oldalaról

Tulajdonképp ez, a polgárpukkasztó stílusú üzenet az az elem a street-artban, ami a falrajz esszenciáját adja – néha humoros, néha asszociatív pillanatot szerezve a közönségnek. A graffiti sokszor leleplező súlyú, és a valóság iszonyú tükrét adja egy epés megjegyzésbe tömörítve. Egy jó meglátás az aktuális helyzetről, vagy épp az, ami mindenki fejében jár, de mégsem merik kimondani. Gyors, pontos, halálos. Az ókori görögöktől kezdve napjainkig fel-felbukkannak ezek a rajzok a városok falain, a világ különböző pontjain, teljesen hasonló hangnemben, a már említett iróniával vegyítve, és festményekkel illusztrálva. Ez árulkodik arról, milyen hasonlóak is vagyunk a városi társadalom szintjén. Hiába más-más művészektől származnak a képek, és egészen más korszakból vagy teljesen más kultúrából (vagy épp az ókorból), mégis oly hasonlóak tudnak lenni ezek az üzenetek, megjegyzések, hogy a maga esetlegességükkel örökre bevésik az elménkbe kijelentéseiket.

“Art should comfort the disturbed and disturb the comfortable.”

“There's nothing more dangerous than someone who wants to make the world a better place.”

- Banksy idézetek

A cikk írója: Mizi